1.2.4 Kultur(en) und Emotion(en)
1.2.4.1 Annäherung an das Thema: Kultur als Zeichensystem
Befasst man sich mit dem Begriff der Kultur und der Frage, wie dort die Emotion verortet ist, stößt man auf den Kulturbegriff von Heinz-Günter Vester. Als Sozialpsychologe betrachtet er ebenso wie Clifford Geertz (1987) Kultur als Zeichensystem und versteht unter dieser Konzeption „nicht nur Symbole, sondern auch Weltanschauungen, Orientierungen und Werte [...], sofern diese in individueller und kollektiver Informationsverarbeitung de facto durch Zeichensysteme repräsentiert bzw. repräsentierbar und kommunizierbar hivatalos német tolmács kispest sind“. Dieser Kulturbegriff umfasst u. a. Gesten und Stile des emotionalen Ausdrucks und der emotionalen Erfahrung der Individuen, die im Rahmen dieser Kultur miteinander kommunizieren. Emotionen sind nach Vester „in Zeichensystemen repräsentiert, kommen durch semiotische Prozesse zum Ausdruck német konferenciatolmács budapest und werden mittels Zeicheninterpretiert“4.51 Eine Kultur als ein solches Zeichensystem lässt sich mithilfe von polarisierenden Begriffspaaren beschreiben und klassifizieren und dadurch von anderen Kulturen unterscheiden. Diese Begriffspaare heben z. B. auf die Wertsetzungen ab, die für eine Kultur charakteristisch und für die Herausbildung emotionaler Muster und Regelsysteme verantwortlich sind, und beschreiben unterschiedliche Verhaltenstypen wie etwa engagiert - distanziert. Der Kontrast kollektivistisch - indi-vidualistisch beschreibt die Unterschiede zwischen kollektivistischen Kulturen wie den Ländern Ostasiens und Südamerikas, die eher auf das Wohl der Ge-meinschaft (vor allem der Familie) bezogen sind, und individualistischen Kulturen wie den westlichen Industrieländern, die die Unabhängigkeit und Einzigartigkeit des Individuums betonen. Das kollektivistische Modell existierte im Übrigen auch in der ehemaligen Sowjetunion, wo das gemeinschaftliche emotionale Erleben höchste Wertschätzung genoss, sofern es im staatlich gelenkten Kollektiv der Werktätigen (und nicht in der Privatheit der Familie) stattfand und sich nach einem vorgegebenen Muster abspielte. Mitglieder individualistischer Kulturen legen demgegenüber großen Wert auf die Subjek-tivität ihrer Emotionen als identitätsstützendes Merkmal ihrer Einzigartigkeit.
Die Annahme, es gebe einen Zusammenhang zwischen soziokultureller Komplexität und emotionalen Ausdrucksformen, konnte jedoch aufgrund der beträchtlichen Variabilität von emotionenbezogenen Einstellungen und Verhaltensweisen nicht Ungarisch Dolmetscher nachhaltig belegt werden. Zwar sind, so Vester, zentrale (charakteristische) Probleme wie der Umgang mit Krankheit und Gesundheit universal, doch die Kulturen unterscheiden sich darin, welchen Stellenwert sie diesen Themen beimessen und welche Lösungswege sie zur Bewältigung einschlagen.
1.2.4.2 Kulturspezifität vs. kulturelle Universalität
Es geht also zum einen um den Stellenwert von Emotionen in einer bestimmten Kultur, wobei davon auszugehen ist, dass emotionale Zustände in unterschiedlichen historischen Epochen unterschiedlich bewertet wurden und emotionale Muster über Jahrhunderte hinweg auch im Hinblick auf geschlechts-, alters-, Schicht- oder generationsspezifische Aspekte Veränderungen durchliefen. Zum anderen gilt als gesichert, dass Emotionen in unterschiedlichen Kulturen durch unterschiedliche Dinge ausgelöst werden können und nicht automatisch überall dieselbe Wertigkeit besitzen. Darüber hinaus wird postuliert, dass bestimmte kulturspezifische emotionale Skripts (Muster, Schemata) nur in einer bestimmten Kultur existieren und in anderen Kulturen ohne Entsprechung sind.55 Diese Aussagen werden nachfolgend anhand konkreter Untersu-chungskonzepte verdeutlicht.
Am Beispiel der Emotionen Furcht> Angst und Ärger stellen Ulich/Mayring dar, wie Menschen in unterschiedlichen Epochen und unterschiedlichen Kulturkreisen diesen Emotionen gegenüber eingestellt waren und wie sich die jeweilige Kultur einer Gesellschaft - Wertmaßstäbe, Erziehungsphilosophien, Interaktionsmuster - etwa auf die emotionale Entwicklung von Kindern auswirkt. Sie kommen zu folgendem Schluss:
.jpg)
In verschiedenen Kulturen hält man unterschiedliche Emotionen für wertvoll, wichtig und sozialisationswürdig> und zwar entsprechend den in diesen Kulturen geltenden Wertvorstellungen und Werten. Die unterschiedlichen Akzentsetzungen drücken sich auch im Wortschatz für Emotionsbegriffe aus [...]. Je nach Bedeutung von Emotionen in einer Kultur sind diese sprachlich über- oder unterrepräsentiert.56
A tolmács mint közvetítő a nyelvek és kultúrák között: fordítás - kultúra - érzelem
1.1 Fordítási tanulmányok: megközelítés
Ez a dolgozat elsősorban fordítástudományi szempontból foglalkozik az érzelmek aspektusával. A fordítás kifejezést Otto Kade vezette be 1968-ban a fordítás és a tolmácsolás hiperonimájaként, és kezdetben úgy írta le, mint egy kétnyelvű kommunikációs aktusba ágyazott komplex folyamatot, amelynek során egy forrásszöveget átkódolnak egy célszövegbe25. Az 1980-as évek óta a transzlációs cselekvés tágabb értelmezése érvényesül a tudományos tudatosságban és az azt követő elméletalkotásban: Ma már konszenzus van abban, hogy a forrásnyelvről a célnyelvre történő kódváltás, amelyet Kade a folyamat legfontosabb fázisának nevezett26 , nem elegendő, és a fordítástudománynak a nyelven túlmutató tényezőkkel is foglalkoznia kell. Ezek közé a tényezők közé tartozik a kultúra is, hiszen "egyrészt maga a nyelv is a kultúra része, másrészt a fordítás egy kultúrába ágyazott, nyelven kívüli kommunikációs helyzetben történik "27. Reiß/Vermeer azt a gondolatot követi, hogy a funkcióorientált fordítás több mint nyelvi közvetítés, és a fordítást "a kulturális transzfer egy speciális fajtájaként "28 írja le. Erich Prunc, tekintettel a globalizált világban a folyamatosan fejlődő, médiatámogatott interkulturális kommunikációs gyakorlattal szemben támasztott követelményekre, a "kultúrák közötti kommunikációs gyakorlat" mellett érvel.
Erich Prunc a fordítás "kultúrákon átívelő" (dinamikus) koncepcióját támogatja, és a fordítást "kultúrákon átívelő, de kulturálisan specifikus cselekvésként értelmezi, amely történelmileg konvenciókban rögzült, és dinamikusan új konvenciókban rögzíthető". amely a tisztán nyelvi közvetítő tevékenységen kívül további részelemeket is tartalmaz.
1.2 Kultúra a fordításban
1.2.1 A kultúra fogalma
Mit jelent a kultúra fogalma? Míg a fordítástudományok a fent leírtak szerint interdiszciplinaritásra törekszenek, hogy az egyes fordítástudományi kutatási fókuszokat összekapcsolják az adott másik diszciplína sajátos perspektívájával, addig a kultúratudományok mint metadiszciplína ilyen kapcsolódási pontok sokaságát kínálják, "hogy olyan új jelenségeket vizsgáljanak, amelyeket a régi diszciplináris határokkal nehéz lenne megragadni "30. Olyan diszciplínák, mint a szociológia, az oktatás, az etnológia, a politikatudomány és az irodalomtudomány, éltek ezzel a lehetőséggel, és a "kulturális fordulatok" során a releváns témákat összekötötték a kulturális kérdésekkel. Ezek a társadalmi folyamatok kulturális értelmezésétől kezdve a "tapasztalat", "nyelv", "cselekvés", "érvényesség", "identitás" és "történelem "31 szempontjai alapján történő értelmezésén át az olyan konkrét aktuális jelenségek vizsgálatáig, mint az ifjúság, a populáris és szubkultúra vagy a genetikai kérdések, illetve a média, a kultúra és a kommunikáció közötti kölcsönös függőségi viszony társadalomtudományos megvilágításáig32. Az emberi élet olyan aspektusait, mint a környezet és a természet, vagy a tudattalan, az elfojtott és az érzelmek, egy ideje már kulturálisan is megvilágítják.33 Mindez a kultúra változó értelmezésének hátterében zajlik:
Az "élet kultúrája" felé való nyitás után, amely már nem csak a magas és magasztos, hanem a mindennapi élet társadalmi körülményeit és logikáját, szimbolikus formáit és társadalmi rendjeit is magában foglalta, az 1970-es évektől egy második emancipációs lépés következett be, amely a kultúrát az egyén, valamint a csoportok és társadalmak identitásának és reprezentációjának központi fogalmaként fogadta el.
Hans-Jürgen Lüse- brinknek a kultúra három alapvető fogalmának bemutatása különösen alkalmasnak tűnik számomra arra, hogy áthidalja a "cultura": gondoskodás, földművelés35 és a fordítás kulturális tényezője és a jelen munka sarokpontjai - érzelem, nyelv, kultúra, fordítás - közötti szakadékot. A kultúra hagyományos intellektuális-esztétikai fogalma mellett, amely szorosan kapcsolódik olyan fogalmakhoz, mint az "oktatás" és a "művészet", valamint a kultúra materiális (instrumentális) fogalma mellett, amely olyan fogalmakat és valóságterületeket foglal magában, mint a vállalati kultúra és a gasztronómiai kultúra36 , Lüsebrink a kultúra antropológiai fogalmát idézi, amely a kultúrák közötti kommunikáció alapjául szolgál, mivel a kultúra "egy társadalom kollektív gondolkodási, érzékelési és cselekvési mintáinak összessége "37 .
1.2.2 Kultúra és interkulturális kommunikáció
Heinz Göhring szintén a kulturális antropológiára (Goodenough 1964)38 támaszkodik, de a kultúra fogalmát kiterjeszti a fordítókra és tolmácsokra mint a kultúrák közötti kommunikációs helyzetek szereplőire.